Pax Ting, Gödöllő, 1939. júl. 25.-aug. 7.: leánycserkész világtalálkozó. - Az 1919: alapított, alapszabályaiban 1926: jóváhagyott →Magyar Leánycserkész Szövetség legnagyobb vállalkozása, a világ cserkészleányai nagytáborának vendéglátása. - A M. Leánycserkész Szöv. 1924-: közreműködött a Nemzetk. Cserkészleány Biz. munkájában, 1928. V. 3-19: Parádon került sor az első Cserkészleány Világgyűlésre. A bpi és vidéki rendezvények után V. 10-14: a parádi kongresszuson 26 orsz. 33 cserkészleány szervezetének küldöttei kb. 90 ezer cserkészleány képviseletében a Nemzetk. Cserkészleány Biz-ból megalakították a →Leánycserkészek Világszövetségét. A 9 tagú Elnöki Tanácsba →Lindenmayer Antóniát is beválasztották. (Hazánkban ekkor 65 cserkészleány csapat működött; az első Nemz. Nagytábort 1932: Tahiban 500 résztvevővel rendezték meg.) - A Leánycserkészek Világszöv. Elnöki Tanácsának 1937: skóciai ülésén a finn küldött javasolta, hogy - a fiúkéhoz hasonlóan - legyen cserkészleány jamboree is. Ott kérték föl Mo-ot, hogy a Világszöv. megalakításának 10. évford-ján, 1938: rendezze meg az első Cserkészleány Világtalálkozót. Mivel Mo-on a szent év keretében →Eucharisztikus Világkongreszust rendeztek, a Világszöv. X. Gyűlése határozata szerint a (Baden-Powell javaslatára a latin béke és a skandináv gyülekezés szavak összevonásából) ~nek nevezett világtalálkozót 1939-re halasztották. 2 é. fölkészülés után 1939. VII. 25-VIII. 7: a virágoskertté varázsolt gödöllői Erzsébet kirné parkban került sor az 1. ~re. VII. 28: Anna kir. hercegassz. és Sybilla svéd kir. hgnő nyitotta meg a bpi Iparműv. Múz-ban a Cserkészleányok Nemzetközi Kiállítását. VII. 29: megtartották a Cserkészleány Szöv. Világgyűlését. VII. 30: a hivatalos megnyitón részt vett Horthy Miklós kormányzó és gr. Teleki Pál tb. főcserkész. A megnyitó tábortüzet 32 országból 4 ezren ülték körül: angolok, ausztrálok, bermudaiak, dánok, észtek, finnek, fr-k, holl-ok, indiaiak, írek, lengy-ek, litvánok, jamaikaiak, kenyaiak, norvégok, svédek, új-zélandiak, az elszakított felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki m. cserkészleány küldöttek. A Rákóczi-induló ébresztette a tábort, majd a főtéren fohász az Egek Urához és ünnepélyes zászlófölvonás következett. A táborban az ismerkedés, a barátkozás mellett műsorokra, kiállításokra, bemutatókra és kirándulásokra került sor. 4 alkalommal, 4 nyelven jelent meg a tábor újsága, a Pax Ting. →Légrády Sándor grafikus 4 értékből álló bélyegsorozata és a postai emlékbélyegzés is megörökítette a ~et. Jelvényeket, nyakkendőket, köténykéket, fejkendőket és fölszerelési tárgyakat cseréltek s vittek el emlékbe. A látogatók napján nagyon sokan keresték föl a tábort, számos rádióadás és újságcikk emlékezett meg a tábor eseményeiről. A résztvevők kirándultak Bp-re, Esztergomba, a Hortobágyra és hazánk más tájaira. - A búcsútábortűz fölvonulói fáklyáikat a „szeretet máglyatüzébe” hajították. VIII. 5: a záróünnepségen Gusztáv Adolf svéd kir. hg., Teleki Pál gr. és →Papp Antal, a M. Cserkészszöv. elnöke is megjelent. A leányok ismét hitet tettek a béke mellett, akiktől Lindenmayer Antónia táborparancsnok így búcsúzott: „Vigyétek útravalóul a magyar népnek egyszerű köszöntését: Áldás a bejövőknek, béke a kimenőknek!” Bo.J.-Fe.Má.

Pax Ting, Gödöllő, 1939. júl. 27.-aug. 6.: cserkészlap. - Megj. rendszertelenül, össz. 4 sz. Fel. szerk. Lindenmayer Antónia. Kiadó: M. Cserkésszöv. Ny: Bethánia. 88